Szénanátha
Szánanátha, szezonális rhinitis oka, tünetei, felismerése, kezelése
INFÚZIÓS KEZELÉS SZÉNANÁTHÁBAN ←
A szénanáthát („hay fever") általános tünetek kísérhetik: fejfájás, fáradékonyság, hőemelkedés, csökkent koncentrálóképesség. A panaszok súlyossági foka változó, az enyhétől a súlyos tünetekig, amelyek zavarják a munkavégzést és az éjszakai pihenést. Az allergiás, szezonális szénanáthás panaszok és tünetek a tüsszögés, orrfolyás, orrcsepegés, a szemviszketés, orrdugulás, orrdörzsölés. A szénanátha a légúti allergia egyik megjelenési formája. A szénanátha, a szezonális allergiás orrnyálkahártya gyulladás (rhinitis) és kísérő tüneteinek összefoglaló, közismert neve. A tisztán allergiás szezonális rhinitises, náthás tünetek hevessége az életkor előrehaladtával csökken, de előfordulhat, hogy a betegség idős korban kezdődik.
A szezonális rhinitist pollenallergia váltja ki. A tavaszi allergiás tüneteket a fák (éger, mogyoró, kőris, tölgy, szil, olaj), a kora nyári panaszokat a pázsitfüvek és gabonafélék okozzák, a késő nyári és őszi rhiniti-sért elsősorban a gyomok (parlagfű, üröm, útifű, libatop, aranyvessző, csalán) virágpora felelős.
Az allergizáló növényzet típusa a földrajzi helyzet, az éghajlat, a föld megműveltségétől függ, de a pollenek a széllel igen nagy távolságokra is eljuthatnak.
Hazai viszonyok között a pollenszezon február végén, március elején kezdődik a fák virágzásával. Ez az időszak viszonylag rövid, néhány hét, szemben a fűfélék és gyomok több hónapos virágzási idejével.
Az utóbbi 20 - 25 évben, az ország parlagfű, vadkender szennyezettségével párhuzamosan nőtt az allergiás, szénanáthás betegek száma, ma vadkender, parlagfű a leggyakoribb kiváltója az allergiás rhintisnek. A parlagfű virágzása július végén, augusztus elején kezdődik, és az időjárástól függően október közepéig, végéig tart.
Egyéb inhalatív allergének közül a levegő penészgomba spóra (Alternaria, Cladosporium, Penicillium, Aspergillus, Mucor) koncentrációja mutat évszakos ingadozást és okozhat szénanáthát. A levegő penészgomba spóra tartalma a téli hónapokban kisebb, nyáron, ősszel pedig magasabb a lakáson kívüli környezetben.
Ennek ellenére a penészgomba allergia jórészt perennialis rhinitist okoz, illetve kis méreténél fogva, a kis légúti penetráció következtében asthma kiváltója lehet.
A házipor mennyisége is évszakhoz kötött változásokat mutat. A házipor atkák nyár végi őszi hónapokban szaporodnak, ezért a levegő és a por házi por atka tartalma ebben az időszakban magasabb a szokásosnál. Ennek tulajdonítható, hogy az atka allergia okozta rhinitis és asthma súlyosbodik szeptemberben, ami egyébként jellegzetesen perennialis tüneteket mutat.
Pollenadatok
A levegő pollenkoncentrációja ún. pollencsapdákkal mérhető. Az USA-ban 1916-tól, Nyugat-Európában a negyvenes évektől kezdve regisztrálják a pollen adatokat.
Hazánkban néhány éve állítottak fel pollenszámláló berendezéseket, és a mért adatokat a sajtóban, rádióban, tv-ben közzéteszik. A pollenszám meghatározása hasznos a pollenszezon kezdetének és intenzitásának jelzésében, valamint annak tisztázásában, hogy különböző időjárási tényezők (szél, eső, napsütéses órák száma, páratartalom) hogyan befolyásolják a levegő virágportartalmának alakulását.
A klinikai vizsgálatok egyértelmű összefüggést mutatnak a légúti allergiás tünetek és a szénanátha súlyossága, a szükségessé váló allergiás gyógyszerelés, valamint a levegő pollenkoncentrációja között. Az enyhe rhinitises, szénanáthás betegcsoportban a tünetek intermittálva jelentkeznek, felléptük az aktuális pollenkoncentrációtól függ. A rhinitises betegek nagyobb hányadában azonban a változó pollenszám ellenére a tünetek folyamatosak, ami az allergiás reakció kettős fázisával, a perzisztáló gyulladással és a „priming" jelenségével kapcsolatos. Ezzel magyarázható az is, hogy a pollenszezon végén, gyakran már pollenmentes időszakban is a tünetek egy ideig még fennállnak.
Az allergiás panaszok intenzitását az individuális érzékenység is befolyásolja. Nagyon érzékeny betegeknél az allergiás panaszosak már köbméterenként 15 - 75 pollenszám/24 óra esetén is megjelennek, míg a kevésbé érzékeny betegeknél csak 5 - 10-szer nagyobb pollenkoncentráció mellett jelentkeznek az allergiás tünetek. Augusztus végén - szeptember elején, a parlagfűvirágzás kritikus 2 - 3 hetében hazánkban nem ritka az ezres nagyságrendű parlagfűpollen koncentráció a levegőben.
Pollen - élelmiszer keresztérzékenység, keresztallergia
A pollenek faj-,törzs-, családspecifikus fehérjestruktúrákat, epitópokat tartalmaznak. Az epitópok az antigén-molekula azon része, melyhez az antitest kötődik. A szerkezet rokon allergénekre kialakuló IgE-képzés magyarázza a betegekben tüneteket okozó immunológiai keresztreaktivitást, a keresztallergiá. Keresztreaktivitás, keresztérzékenység, keresztallergia fennállhat bizonyos élelmiszerek és pollen allergének között. A nyírfapollenre allergiás betegek egy részében alma, őszibarack, cseresznye, illetve sárgarépa és földimogyoró fogyasztása után allergiás tünetek jelentkezhetnek. Keresztallergia, keresztérzékenység mutatkozik az üröm és bizonyos fűszerek, valamint a parlagfű és zeller, dinnye, ill. banán között.
A klinikai tünetek leggyakrabban az ún. orális allergia szindróma képét mutatják, amit a kérdéses étel fogyasztása után néhány másodperccel kialakuló szájpadviszketés, alkalmanként ödéma képződés jellemez. Az orális allergia szindrómánál súlyosabb keresztérzékenység az élelmiszer-allergiákra jellemző anafilaxiás manifesztációkat mutathatja, ezért a betegeket a diétára vonatkozó szaktanácsadás mellett lássuk el adrenalinnal.
INFÚZIÓS IMMUNERŐSÍTÉS MÉLYHIDRATÁCÓ, VITAMIN KEZELÉS, ION PÓTLÁS, REHIDRATÁLÁS, IMMUNERŐSÍTÉS folyadék pótlás és feltöltés javasolt allergiában, szénanáthában, asztmában.