Ozaena, vagy rhinitis foetida

Írta: Dr. Vass Zoltán

ozaena rhinitis siccaOzaena, vagy rhinitis foetida oka, kezelése

 

INFÚZIÓS KEZELÉS OZAENA ESETÉN   ←

Az ozaena kardinális tünetei, és jelei

l. pörkök jelenléte az orrban, 

2. az orrból származó specifikus, kellemetlen, bűzös szag

3. az orrnyálkahártya és az orrkagylók csontos vázának nagyfokú atrófiája.

 

Az orr ozaena oka és kiváltó tényezői

rhinitis sicca ozaenaAz ozaena okai napjainkig nincs tisztázva. A klinikai megfigyelések azt bizonyítják, hogy az ozaena nőkön 2 - 3-szor gyakrabban fordul elő, mint férfiakon. Ritkán egy család több tagján egyidejűleg észlelhetők ozaenás tünetek. Az ozaena megbetegedése 8 - 16. életévben kezdődik, néha később is kialakulhat. 

Az ozaena kialakulására több elmélet is lehetséges. Az ozaena alapja, az orrnyálkahártya elsődleges hurutos gyulladása, amely a mélyebb rétegekbe terjedve, másodlagosan az orr csontos részeinek atrófiáját okozza. Másik felfogás szerint a betegség oka az orrjáratok rendkívüli tágassága, ami miatt az orrnyálkahártya gyorsabban kiszárad. Az orrban a hengerhám laphámmá alakul át, hám metaplasia révén. Az ozaena kezdetét kiállott heveny gyermekkori fertőzésekkel (skarlát, diftéria, kanyaró, grippe stb.), vagy specifikus fertőzéssel (Perez-féle coccobacillus) is kapcsolatba hozzák. Egyesek szerint az ozaena veleszületett, congenitalis szifilisz következménye is lehet. Felvetődött az A-vitamin és D-vitaminhiány, mint az ozaena okozója.

A kutatók másik nagy csoportja az orrkagylók csontos részének elsődleges károsodását feltételezik az ozaena kialakulásának okaként. E szerint először jön létre az orrcsont disztrófiája (kalciumveszteség) és csak másodlagos az orrnyálkahártya elváltozása. Ezek az elváltozások az orr beidegzésének trophoneurotikus károsodásaival (ganglion sphenopalatinum), vagy endokrin zavarokkal állhatnak kapcsolatban. Minthogy az ozaena orrváladékában bőséges baktérium flórát lehet kimutatni, sokan a betegséget fertőzéses eredetűnek tartják. Az ozaenás orrváladékban leggyakrabban az Abel-féle mycobacterium mutatható ki, mely a Friedlánder-pneumo bacillus hasonlít. Izoláltak egy másik baktériumot is, amely ozaenás betegek orrnyálkájában csaknem állandóan megtalálható, a coccobacillus foetidus ozaenae-t. A coccobacillus foetidus ozaenae baktériumok tiszta tenyészetének az ozaenára jellemző, specifikus szaga van. A tapasztalat az ozaena kór okára vonatkozó elméletek egyikét sem erősítette meg kizárólagosan. Ezért az ozaena etiológiájának kérdése még távolról sincs megoldva.

 

Az ozaena szövettani, kórbonctani jellemzői

ozaena orr metaplasiaAz ozaenában az orrüregben található kórbonctani elváltozások nemcsak az orrnyálkahártyának és cavernosus szövetének, de az orrkagylók csontos vázának, sorvadásából, atrófiájából is állnak. Az ozaena kezdeti szakaszában a nyálkahártya kereksejtes infiltrációja észlelhető. Ozaenában az orrváladék híg, többé-kevésbé tapadós, beszáradva pörköket képez. Később rostos kötőszövet képződése folytán a nyálmirigyek és véredények elsorvadnak, és a többrétegű csillószőrös hengerhám átalakul laphámmá (hám metaplasia).

Az orrkagylók csontos vázának elváltozásai kezdettől fogva atrófiás jellegűek. A csontgerendák felszívódnak, a csont állományában üregek képződnek, melyeket fokozatosan kötőszövet tölt ki, és az orrkagylók erősen elvékonyodnak. Minél tovább tart az ozaena, annál vastagabbá, sűrűbbé válik az orrváladék, annál tömegesebbek a képződő orr pörkök, melyek gyakran az orrnyálkahártya egész felszínét befedik. Az orr pörkök eltávolításakor a nyálkahártya néha vérzik, de kifekélyesedést sohasem tapasztalható.

Ozaenás beteg orrváladékának mikroszkópos vizsgálatánál gennysejteket, több magvú leukociták, magvatlan laphámsejtek és baktériumtömegek láthatók. Az orrváladék kémhatása erősen lúgos. Kémiai analízissel indol, skatol phenol, kén vegyületek, illó zsírsavak mutathatók ki, melyek a fehérjék bomlásakor képződnek.

 

Az ozaena kórlefolyása

Az ozaena kórlefolyása lassú, a tünetek néha rövid időre enyhülnek. Az atrófiás folyamat fokozatosan terjed az orrgarat, garat és gége nyálkahártyájára. Klimaktériumban levő nőknél az ozaena tüneteiben gyakran áll be javulás. A bűz és pörkképződés csökken, vagy megszűnik, de az orrnyálkahártya szárazsága megmarad.

 

Az ozaena tünetei és jelei

orrpiszkalas orr viszketesAz ozaena tünetei kezdetben jelentéktelenek és a betegeket csak kevéssé nyugtalanítják. A panaszok főleg az orr eldugulására, orr viszketésre szorítkoznak. Ha a képződő pörköket erőteljes orrfúvással el akarják távolítani, gyakran kisfokú orrvérzés léphet fel. A szaglás jelentősen gyengült (szaglászavar, hipozmia), vagy teljesen hiányozhat (anozmia).

Az orrbűzt csak a környezet veszi észre, maguk a betegek nem érzik.

Az orr külső alakja rendszerint nem változik, ritkán szélessé, ellapítottá válik. Az ozaenás betegek gyakran nyomott kedélyűek, levertek; az orrukból áradó átható bűz sokszor arra kényszeríti őket, hogy a társas érintkezést kerüljék (depresszió).

szaglaszavar ozaenaA megbetegedés kezdeti szakaszaiban az orr nyálkahártyája elvékonyodott, szürke, nyúlós, tapadó váladékkal fedett. Az orrváladék az alsó és középső orrjáratban halmozódik fel. Az ozaena előrehaladott eseteiben az orrnyálkahártyát mindenütt szennyes szürke, átható, kellemetlen szagú pörkök borítják. Az orrkagylók, különösen az alsó orrkagylók kicsinyek, sorvadtak, atrofizáltak. Az orr pörkök eltávolítása után az orrüreg mélyen fekvő részeit, az orrgarat hátsó falát, sőt a torus tubariust is jól láthatjuk. A pörkök nem ritkán az orrgarat üregét is kitöltik a nyálkahártya sorvadás, fokozatosan a garatra, gégére, sőt néha a légcsőre, tracheára és hörgőkre, bronchusokra is ráterjedhet.

Az ozaenás beteg panaszai, az orrnyálkahártya nagyfokú sorvadása, a bűzös szagú pörkök és a szagláshiány. Az ozaenát a tuberkulózistól, tbc-től és szifilisztől az különbözteti meg, hogy ozaenánál az orrban kifekélyesedést nem észlelünk, míg tbc-ben és szifiliszben az orr kifekélyesedése jellegzetesen megtalálható. Az orr melléküregeinek gennyedéseinél a rossz szag csak periódikusan jelentkezik és maga a beteg is érzi a bűzös szagot. 

 

Az ozaena kórjóslata és várható kimenetele

 Az ozaenás kórjóslat, a gyógyulást tekintve kedvezőtlen. Kezeléssel csak a betegség legterhesebb tüneteit tudjuk időlegesen enyhíteni, vagy felfüggeszteni.

 

Ozaena kezelése

ORRMOSASMivel az átható, bűzös szagot a pörkök okozzák, a tüneti kezeléssel elsősorban a pörköket lazítjuk fel és távolítjuk el. Az orrüreget 2%-os szódabikarbóna oldattal (fél teáskanállal egy pohár meleg, forralt vízre), bórax, vagy benzoesavas nátrium oldattal mossuk át. Az orrmosást gumiballonnal, vagy külön e célra szolgáló edénykével enyhe nyomással végezzük.

A cső végét enyhén előre hajtott fejtartás mellett vezetjük a beteg orrjáratba, míg a beteg szája nyitva van. Az orr pörköket az orrüregből úgy is eltávolíthatjuk, hogy orrspray segítségével meleg, lúgos oldatot porlasztunk az orrba.

A pörköket az orrüreg száraz vattával történő szoros kitamponálásával is eltávolíthatjuk. A vattát srófszondára tekerve vezetjük be az orrüregbe és fél-, egy-, vagy több órára bennhagyjuk. A vatta izgatja az orr nyálkahártyáját, vérbőséget, hyperaemiát okoz, fokozza a nyákelválasztást, és ezzel megkönnyíti az orr pörkök leválását. A tamponnal együtt azután rendszerint a pörkök is eltávolodnak. A száraz vattatampon erős izgató hatását enyhíthetjük, ha azt valamilyen közömbös kenőccsel bekenjük. A gyógyszerek közül azokat használjuk, melyek az orr nyálkahártyáját izgatják s ezáltal az orr szekretoros működését fokozni tudják. Ilyenek főleg a jódglicerin-oldatok, ezekkel napjában 1 - 2-szer végzünk orrecsetelést, a pörkök eltávolítása után. Jódglicerin-oldatot orrcseppek alakjában is alkalmazhatunk. Az ozaenát fertőző megbetegedésnek vélve, egyes orvosok vakcina-kezelést (autovakcina) ajánlanak. Sokszor az első befecskendezések után a folyamat fellobbanhat. Ezt némi javulás követi, a pörkképződés csökken, vagy megszűnik s az orrbűz enyhül. Valamelyes eredménnyel alkalmazzák a protein terápiát, a saját vérkezelést és a nikotinsavat.

A szerzők másik csoportja a rendkívül tág orrjáratok szűkítésére törekszik, hogy ezáltal megóvja a nyálkahártyát az átáramló levegő erős szárító hatásától (orrszűkítő műtét). E célból az orrsövény, vagy a laterális orrfal nyálkahártyája alá paraffint, csontot, vagy zsírszövetet ültetünk be.

Kiterjedtebb sebészi beavatkozással, mindkét arcüreget szélesen megnyitva, az orrüreg mindkét külső falát befelé luxáljuk, egészen addig, míg az orrsövénnyel szorosan nem érintkeznek.

Mindegyik műtéti eljárás után a beteg állapotában javulás áll be, ez a javulás azonban nem tartós. Figyelembe véve azt, hogy az ozaenás betegek száma nagy fokban csökkent, a megbetegedés súlyos klinikai alakjai megritkultak és a műtéti kezelés alig hatásos.

 

INFÚZIÓS MÉLYHIDRATÁCÓS VITAMIN KEZELÉS, ION PÓTLÁS REHIDRATÁLÁS IMMUNERŐSÍTÉS folyadék feltöltés javasolt oazena betegségben.

Hol talál meg bennünket?

Ha valamelyik tünete jelentkezik Önnél, akkor keressen bennünket bizalommal!

Fájdalom mentes kivizsgálás, azonnali ellátás Szegeden. 

Dr. Vass Zoltán

Címünk: ORRKLINIKA SZEGED

6724 Szeged, Kálvária tér 16.      Rendelés: Hétfő, Szerda 16-19

Bejelentkezés: 06-70-635 5576,   Kérjük, hagyjon üzenetet, visszahívjuk!

Telefon: 06 20-397 4144,          email: Ez az email cím védett a spam robotoktól. A megtekintéséhez JavaScript szükséges.

From Address:
 

Összefoglalás: Ozaena, vagy rhinitis foetida tünetei pörkök az orrban, bűzös szag, orrnyálkahártya és az orrkagylók csontos vázának atrófiája, sorvadása. Az ozaena oka az orrnyálkahártya hurutos gyulladása, hengerhám metaplasia specifikus fertőzés és jellemzője a vitaminhiány, mint az ozaena okozója. Az ozaena tünetei az orr eldugulása orrvérzés léphet fel. A szaglás gyengült (hipozmia), vagy hiányozhat (anozmia).

vissza az oldal elejére

vissza a kezdő oldalra